Most, hogy túl vagyunk az ünnepeken, beindult a suli-munka mókuskerék, újult erővel kell, vagy legalábbis kellene végeznünk a napi teendőket. Elvileg feltöltődött már mindenki, hiszen a nagy könyvben is meg van írva, hogy így kell lennie…

De aki mégis inkább beapplikálná a hétköznapokba a kuckózást és egy pici hedonizmust, annak remélem, hogy ezzel a cikkel és kusckós sütiötlettel örömöt szerzek majd.

Azért sem rossz ötlet néha lelassulni és különböző dolgokkal foglalkozni, mert más perspektívából tudod majd figyelni magadat és a környezetedet, s talán néhány miértre választ kaphatsz 😉

Először is, együnk valami finomat. Már annyiszor hallottam, hogy „úgy ennék egy kis sörkiflit”, hogy fogtam magam és gyorsan összegyúrtam s kisütöttem. Hozzáteszem, én nagyon szeretek meglepetést okozni a hétköznapokban is apróságokkal, így külön öröm, ha egyedül vagyok itthon és hagyhatom magam a sütés-flowba belemélyülni, s alkotni.

Az ihletet a La Gallofa & Co. spanyol branch kávézóból merítettem, hiszen itt minden kis városban van legalább egy vagy több üzletük. Guszta süteményekkel, reggeli, branchmenükkel, vintage-rusztik hanguattal. A sült croissant mennyei a vajjal és dzsemmel megkenve, mellé egy zöldteával.

Aki spanyolországban jár, mindenképp térjen be egy Gallofa-ba 😉

Általában nem nézem az arányokat, lusta vagyok. Persze, ha valamit nagyon szeretnék precízen elkészíteni, lehet, néhány alapanyagot kimérek.

Most épp szintén nem mértem, csak adagoltam a hozzávalókat, úgy, hogy szemre jó legyen a végeredmény.

Mivel kristálycukrot egyáltalán nem használok a konyhában, így kihagytam, pedig az élesztőhöz szükség lenne rá… de nem történt semmi rendkívüli, így is elég fini lett.

A sajtos sörkifli hozzávalói:

50 dkg finomliszt
4 dl tej (langyos)
4 dkg élesztő- bár én élesztő port használtam
1 db tojássárgája (a kenéshez)
1 ek só
7 dkg vaj (puha)
15 dkg sajt (reszelt, ízlés szerint)

Az élesztőport összekevertem langyos tejjel, majd a sót és lisztet és hozzáadtam a tejet, valamint a felmelegített vajat. Amíg egynemű nem lett, kézi habverővel kavargattam, majd átvettem az irányítást és kézzel dagasztottam tovább, habár nem kell dagadnia. Addig adagoltam hozzá még lisztet, míg le nem vált a tészta az edény faláról ( ahogy Jutka mamám tanította), majd kétfelé osztottam és gombócokat formáztam.

A gombócokat egyenként kinyújtottam és megkentem vajjal, reszelt sajttal szórtam. A kinyújtott köröket 8 részre vágtam, mint a pizzát és felgöngyöltem kívülről befelé haladva.

Szerencsére a kis kiflik ráfértek egy nagy tepsire, s megkentem mindegyik tetejét tojással, majd durva szemű tengerisóval szórtam meg.

Előmelegített sütőbe raktam, majd 150 fokon 20 percig sütöttem, de aki szereti, ha kicsit ropogósabb, az hagyhatja még picit, hogy szép barnák legyenek.

Miután elkészült s kihűlt, a sajtos-sós ropogósból, élből 3-at bevágtunk, de maradt még a többieknek is… vagy nem.

Mi sem jobb, mint egy kis vajjal megkenni és úgy harapni a délutáni tea vagy tejeskávé mellé.

Megosztom: