Mai menü: Házi erdélyi haikuk

Nekivágunk az ősi földnek
mily messze vagy te dicső
már rég láttunk.

A történelem közénk vág
nem számít az irány
utunk hágón vezet át egyre Délre.Időutazás a javából ez
lovaskocsik régi népek
mind kedvesek.

Tűlevelek tömkelege
Kacskaringózik a Hargitában
Ilyenkor a fék nincs hiába.Paraszt házak, székely kapuk
árva kutyák, hatalmas gulyák
mind értünk járják.

Nézzük a sziklaormokat
fehérek, szinte havasak
kirándulásra nem ártalmasak.Beérünk a Nagy-Borzontnak völgyébe
Különös, otthonra emlékeztet
Bevonz a táj.

Vadvirágos rétet ölel a hegység
Köd ül meg reggelenként
Táncot jár, s elkél.Hajunkból verejték csordul
Máris gyilkos napsütés kínoz
Ilyenek az erdélyi reggelek.

Mező, ház, táj
Mily kielégítő e hármasság
Szép e szegény gazdagság!Esszük a házi pityókát
nem is számítunk másra
nagyanyáink ízvilágára.

Bejárjuk a tavat hágót
hasadék ez a javából
gyilkos a természet.Búcsúzunk Erdélytől
vár az otthon, a megszokott
bár ide hazajárni sem túl komor.

Így jártunk mi Székelyföldön
tujduk, még visszajövünk
itt nincs közöny.Fotó: Orbán Péter

Megosztom: