Így jellemezném Veszprémet az utcazene ideje alatt…Minden megvan, mi szem szájnak ingere és igen, megint elmondható, hogy a legjobb dolgok ingyen vannak.
Az egyébként egyetemi város, Veszprém, nyárra átváltozik fesztivál várossá és olyan arcát mutatja, ahova minden diák vágyakozhat.Lámpások, fények, kacskaringók, foodtruckok, száll a burger illat, közben készülnek a frissítő fröccsök. Nincs hajtás, sem őrjöngő fesztivál hangulat, ez most a béke és zene szigete.Muszáj minden állomáson megállni, hiszen nem mindennapi atmoszférát hoznak magukkal a fellépők. Egyre több az autentikus magyar zene méghozzá fiatalok képviseletében, ami meglepő lehet, hogy nem valami átlagos és menő hangszert vagy életstílust választottak, de ez így van rendjén, jó őket nézni. Magyaros és cigányzenét is zenélnek saját stílusban, nehéz otthagyni őket 🙂

Megyünk tovább és a nagy hangzavar közepette több gyerek is fellép egyszál magában, egyszáll hangszerrel. Jó merengeni rajtuk.Betérünk egy sikátorba és mint ha egy angol pubba csöppennénk, kalapban mezítláb villogtatja szemeit ránk a mókás zenész, aki egyszemélyben varázsol minket Angliába jellegzetes hangulatával.Még mindig csiklandozza orrunkat a street foodok illata, mostmár muszáj enni egyet.
A választás nem volt túl nehéz, de azért körbejártuk a lehetőségeket. Legyen burger, de legyen benne csavar is. Ezért a Che che burger thai csirkésre esett a választás, mediterrános buciban.Pozitív, hogy több helyen is a Balaton-felvidék pincéinek borai kaphatóak a vendéglátás pedig kedves, nagyjából mindenhol.
Az is szimpatikus, hogy minden réteg és korosztállyal összetalálkozik itt a látogató, pont ezért olyan szabad és laza a közérzetem. Igényes fellépők, jól kialakított színpadok.

Persze a végén felsétálunk a várnegyedbe a macskakövön, meglessük Istvánt és Gizellát, akik uralják a tájat szobrukkal.

Fotó: Orbán péter

Megosztom: